Hello world!
13 Oct 2010 Leave a Comment
A blogomat 2010. október 14-én a wordpress.com-ra kellett konvertálnom, így néhány képem elveszett, de bejegyzéseim megmaradtak, és továbbra is olvashatóak.
Üdvözlettel:
Réka
Washington DC
22 Jun 2009 Leave a Comment
Es ime megerkeztem Washington DCbe, mar ket napra itt nyaralunk, 40 fok van es sut a nap (ami 3 honap massziv eso utan kifejezetten jolesik). A hotel egesz jo de alig toltunk benne idot mert egesz nap megyunk mindenfele. Tegnapelott Fort McHenrybe mentunk ahol az amerikai himnusz irodott amikor a Briteket legyoztek. Szoval most mar az amcsi himnuszt is megtanultam. Tegnap meg baseball meccsre mentunk ahol a DC Nationals jatszott a Toronto Blue Jays ellen, es sajnos a Nats vesztett de azert az utolso inningben meg felhoztak 1 pontot. Meg megneztuk a Wshington National Cathedralt. Ma meg bejartuk a varos turista reszet, Capitol (ahol reszunk volt egy bombariados evakualasban, huha), Feher Haz, Washington monument, Jefferson es Lincoln memorial, Reflecting Pond es atmentunk a hidon a Potomic folyo folott. Es most pici faradt vagyok es probalom elerni anyamat aki Las Vegasban van eppen, ami mar csak 3 ora es 30 dollar kulombseget jelent telefonon.
Holnap korulnezek kicsit Virginiaban, szerdan meg valoszinuleg bemegyunk a Capitolba megint es megnezzuk hogy ulesezik a Kongrasszus, mert Mary Ellen szerzett belepoket. Meg valoszinuleg a Magyar Nagykovetsegre is beugrunk. Aztan csutortokon… hat akkor megyek haza… azt se tudom hogy viszem haza ezt a rengeteg cuccot.
Ugy keszulok, hogy mivel most is epphogy internethez jutottam, mar nem irok tobbet ide,hiszen 3 napon belul otthon leszek. Igazabol nem tudom, hogy kene ezt szepen hivatalosan csinalni, de az a lenyeg, hogy ezennel unnepelyesen is lezrom a blogomat innen Amerika foldjerol. Tartalmas ev volt, nagyon sokat tanultam es nagyon sokat lattam, amire buszke vagyok, mert ezt gyakorlatilag egyedul ertem el magamnak meg akkor is, ha ezt nehany ember zokon veszi. Koszonom a szuleim es a rokonaim segitseget es tamogatasat, es a Youth For Understaningnek azt, hogy lehetove tette, hogy ide kijussak. Koszonom, hogy a fogadocsaladom befogadott erre az egy evre, es koszonom, hogy a barataim segitenek majd beilleszkedni, mokor hazaerek. Mindenkinek koszonok mindent!
Nemsokara talalkozunk!
puszi, most utoljara innen Amerikabol,
Reka
Holnap korulnezek kicsit Virginiaban, szerdan meg valoszinuleg bemegyunk a Capitolba megint es megnezzuk hogy ulesezik a Kongrasszus, mert Mary Ellen szerzett belepoket. Meg valoszinuleg a Magyar Nagykovetsegre is beugrunk. Aztan csutortokon… hat akkor megyek haza… azt se tudom hogy viszem haza ezt a rengeteg cuccot.
Ugy keszulok, hogy mivel most is epphogy internethez jutottam, mar nem irok tobbet ide,hiszen 3 napon belul otthon leszek. Igazabol nem tudom, hogy kene ezt szepen hivatalosan csinalni, de az a lenyeg, hogy ezennel unnepelyesen is lezrom a blogomat innen Amerika foldjerol. Tartalmas ev volt, nagyon sokat tanultam es nagyon sokat lattam, amire buszke vagyok, mert ezt gyakorlatilag egyedul ertem el magamnak meg akkor is, ha ezt nehany ember zokon veszi. Koszonom a szuleim es a rokonaim segitseget es tamogatasat, es a Youth For Understaningnek azt, hogy lehetove tette, hogy ide kijussak. Koszonom, hogy a fogadocsaladom befogadott erre az egy evre, es koszonom, hogy a barataim segitenek majd beilleszkedni, mokor hazaerek. Mindenkinek koszonok mindent!
Nemsokara talalkozunk!
puszi, most utoljara innen Amerikabol,
Reka
őő izééé sok sok csomag
15 Jun 2009 Leave a Comment
Tegnap kivettük a bőröndjeimet a szekrényből. Eléggé megrázó pillanat volt, mivel halálra röhögtem magam, hogy hogy birtam ebbe beletuszkolni az összes cuccomat egy éve. Mondjuk az már nem volt olyan vicces, amikor rájöttem, hogy még azt is ki kell találnom, most hogy fogom beletuszkolni az összes cuccomat?
Vasárnap elmentünk fényképészhez családi képeket csinálni és szerintem nagyon arik lettek, viszek is haza egykettőt. Aztán ma bementem a suliba, hogy a töritanárra végigvegyük mégegyszer az anyagot, mert holnap vizsgázom. Külömben tök jófej volt, csinált nekünk vacsorát meg sütit és közben mégegyszer átismételtük a kérdéseket az osztályjal. Ezek után ha bárki meg tud bukni, esküszöm kitalálok neki valami érdemrendet. Aztán most Star Treket néztünk ami sokkal jobban lefoglalt, mint a pakolászás ami, bevallom nem megy túl fényesen. Egyrészt lusta vagyok, másrészt meg ááááh. Már megint költözködnöm kell :S. Otthon meg persze a fele társaság már nyaral, a másik fele érettségizik szóval nem lesz ám nagy durranás mikor hazamegyek. Legfeljebb majd valaki szolidan megkérdezi hogy hát én meg mit keresek ott? Nemgáz, már fel vagyok készülve minden lehetséges esetre. Igen, még arra is!
Már csak attól félek, hogy a repülő lezuhan valahol az Atlanti-óceán kellős közepén és az egésznek nem lesz semmi értelme… Fú szinte látom magam előtt ahogy szegény nagymamám épp szivrohamot kap ettől a mondattól… szóval álljunk hozzá pozitivan, ha lezuhanok, legalább mindenki kap egy csomó pénzt amin vesznek egy csomó Ferrárit és még a szervizelési költség felét is ki tudják vele fizetni. A lényeg az, hogy szép piros legyen.
Ez nem volt vicces.
Azt hiszem most elmegyek lefeküdni, még mielőtt több hülyeséget irok.
Azért puszi… már csak 10 nap
Réka
Vasárnap elmentünk fényképészhez családi képeket csinálni és szerintem nagyon arik lettek, viszek is haza egykettőt. Aztán ma bementem a suliba, hogy a töritanárra végigvegyük mégegyszer az anyagot, mert holnap vizsgázom. Külömben tök jófej volt, csinált nekünk vacsorát meg sütit és közben mégegyszer átismételtük a kérdéseket az osztályjal. Ezek után ha bárki meg tud bukni, esküszöm kitalálok neki valami érdemrendet. Aztán most Star Treket néztünk ami sokkal jobban lefoglalt, mint a pakolászás ami, bevallom nem megy túl fényesen. Egyrészt lusta vagyok, másrészt meg ááááh. Már megint költözködnöm kell :S. Otthon meg persze a fele társaság már nyaral, a másik fele érettségizik szóval nem lesz ám nagy durranás mikor hazamegyek. Legfeljebb majd valaki szolidan megkérdezi hogy hát én meg mit keresek ott? Nemgáz, már fel vagyok készülve minden lehetséges esetre. Igen, még arra is!
Már csak attól félek, hogy a repülő lezuhan valahol az Atlanti-óceán kellős közepén és az egésznek nem lesz semmi értelme… Fú szinte látom magam előtt ahogy szegény nagymamám épp szivrohamot kap ettől a mondattól… szóval álljunk hozzá pozitivan, ha lezuhanok, legalább mindenki kap egy csomó pénzt amin vesznek egy csomó Ferrárit és még a szervizelési költség felét is ki tudják vele fizetni. A lényeg az, hogy szép piros legyen.
Ez nem volt vicces.
Azt hiszem most elmegyek lefeküdni, még mielőtt több hülyeséget irok.
Azért puszi… már csak 10 nap
Réka
Őőő… -17
08 Jun 2009 Leave a Comment
Ha eljutunk 10-ig akkor már minden nap irok legalább 1 sort valami hülyeségről. HA eljutunk, nem MIKOR eljutunk, hanem HA eljutunk mert jelenleg kétségeim vannak affelől hány napig is fogok még anélkül létezni, hogy valaki meg ne sértődjön rám. És még kiélvezni se tudom. Helyette parázom, hogy mikor lesz vége…
Június 8-adikát irunk, nagyon nagyon szoros a küzdelem, legalább olyan szoros, mint a fekete gatyám amit tavaly vettem a Dottival, és azóta hümm, kinőttem. De már megigértétek h akkor is szerettek ha 600 tonnás hústoronyként jövök haza Amerikából, úgyhogy már nincs visszaút! Sajnálom az igéret szép szó, ha nem tartod meg, rádülök
Hétvégén volt a Jazztánc előadás, aztán vasárnap elmentünk a Stormfield szobormúzeumba mi lényegében egy park, egy nagyon NAGYON nagy par, amiben szobrok vannak. Modern művészet tübbnyire. Nagyon szép volt meg jót sétáltunk.
Holnap kocert a kórussal, meg francia irásbeli vizsga, hujj de nagyon jó lesz, aztán délután meg neki kell álljak kottákat fénymásolni, mert az eredetiket csak nem vihetem haza.
Remélhetőleg otthon minden rendeződik mire hazamegyek. Most csak ennyi tellet, holnap is lesz nap.
Pussz
Réka
Június 8-adikát irunk, nagyon nagyon szoros a küzdelem, legalább olyan szoros, mint a fekete gatyám amit tavaly vettem a Dottival, és azóta hümm, kinőttem. De már megigértétek h akkor is szerettek ha 600 tonnás hústoronyként jövök haza Amerikából, úgyhogy már nincs visszaút! Sajnálom az igéret szép szó, ha nem tartod meg, rádülök
Hétvégén volt a Jazztánc előadás, aztán vasárnap elmentünk a Stormfield szobormúzeumba mi lényegében egy park, egy nagyon NAGYON nagy par, amiben szobrok vannak. Modern művészet tübbnyire. Nagyon szép volt meg jót sétáltunk.
Holnap kocert a kórussal, meg francia irásbeli vizsga, hujj de nagyon jó lesz, aztán délután meg neki kell álljak kottákat fénymásolni, mert az eredetiket csak nem vihetem haza.
Remélhetőleg otthon minden rendeződik mire hazamegyek. Most csak ennyi tellet, holnap is lesz nap.
Pussz
Réka
39 nap, Angels and Demons
17 May 2009 Leave a Comment
Halihó, nem irom h bocs hogy rég irtam mer fölösleges. Most irok és késsz.
Három hete volt Prom, arról tettem fel egykét képet, állati jó volt, 10 csajszival mentünk meg egy limuzinnal és az egész estét végigtáncoltuk. Nagyon puccos helyen volt, ilyen csillivilli asztaloknál ültünk. A kaja szar volt, nem is ettünk semmit, hanem utána ottaludtunk az egyik lánynál és ott bekajáltunk Buffalo csirkeszárnyakból (és a csajszi aki amugy vegetáriánus benyomott 4 bacont XD)
Azóta is emnlegetjük azt az estét, nagyon jó volt. Aztán előtte még volt YFUs utolsó, hazautazás előtti találkozó, amin mindenki halálra unta magát, nem viccelek, ez volt életem legunalmasabb 4 órája, mert ez még kb 2 hónappal a hazautazás előtt volt, és amugy meg egy csomó mindent elmondtak amit már amugy is tudtunk és még beszélgetni sem hagytak, csak a végén. Nahát! Felháboritó! De ott viszont jó volt a kaja!
Ezen a héten szokás szerint suliban voltam, kedden este meg az igazgató meghivott minket cserediákokat egy ilyen dijátadó ünnepségre, amin kaptunk egy kis (!) ajándékot, amivel elismertük, hogy ittvoltunk egy évet, meg kezet ráztunk az iskola felügyelő bizottságával (itt még ilyen is van, tiszta Roxfort!). Az ajándék amugy tényleg kicsit volt, mert mindössze egy bögrét meg egy baseball labdát kaptunk amit aláirt a felügyelő bizottság. Nekem meg már amugy is volt egy baseball labdám amit a Red Wings kabalaállatkája, Spikes irt alá úgyogy nemtom kinek kell mégegy a felügyelőbizottsággal… de azt is lehet, hogy hazamegyek és majd azt mondom, amerika leghiresebb baseball játékosai irták alá XD. Úgy sokkal izgalmasabb.
Ma levágattam a haja, úgyhogy megint új-régi hajam van, azaz rövid. Nekem új, nektek régi . Megint aktuális a profilképem XD. Sikerült skypolnom a nagyimékkal, tiszta cybercsalád lettünk. Jövő héten megyek Andiékkal Six Flags-be, ami egy marhanagy vidámpark és abban van a világ leggyorsabb hullámvasutja, amire fel fogok ülni. És andi azt mondta, hogy tud adni bőröndöt, úgyhogy nem kell vegyek másikat, meg haza se kell küldjek semmit, mert kettőbe tuti beleférek. És tegnapelőtt volt Tim szülinapja, és 46 éves lett és When I’m sixty four-t énekeltünk neki, aminek nem nagyon örült, de azért tetszett a vitorlás pizsama amit vettem neki. Gettától meg ilyen nagyon szines fürdőgatyát kapott, az vicces volt.
És végezetül, már csak 39 nap van, ami aztán igazán nem sok, úgyhogy itt addig élvezkedem amig lehet, aztán hazamegyek és ott folytatom az élvezkedést. Tökjó lessz!
Puszilok mindenkit, ne legyetek rosszak, de azért túl jók sem, holldandiásoknak meg üzenem:
Don’t drink and drive, smoke weed and fly!
pusssssssssz
Réka
U.I.: itt már kijött az angyalok és démonok, heheee, otthon még várhattok két hetet a szinkronra
Három hete volt Prom, arról tettem fel egykét képet, állati jó volt, 10 csajszival mentünk meg egy limuzinnal és az egész estét végigtáncoltuk. Nagyon puccos helyen volt, ilyen csillivilli asztaloknál ültünk. A kaja szar volt, nem is ettünk semmit, hanem utána ottaludtunk az egyik lánynál és ott bekajáltunk Buffalo csirkeszárnyakból (és a csajszi aki amugy vegetáriánus benyomott 4 bacont XD)
Azóta is emnlegetjük azt az estét, nagyon jó volt. Aztán előtte még volt YFUs utolsó, hazautazás előtti találkozó, amin mindenki halálra unta magát, nem viccelek, ez volt életem legunalmasabb 4 órája, mert ez még kb 2 hónappal a hazautazás előtt volt, és amugy meg egy csomó mindent elmondtak amit már amugy is tudtunk és még beszélgetni sem hagytak, csak a végén. Nahát! Felháboritó! De ott viszont jó volt a kaja!
Ezen a héten szokás szerint suliban voltam, kedden este meg az igazgató meghivott minket cserediákokat egy ilyen dijátadó ünnepségre, amin kaptunk egy kis (!) ajándékot, amivel elismertük, hogy ittvoltunk egy évet, meg kezet ráztunk az iskola felügyelő bizottságával (itt még ilyen is van, tiszta Roxfort!). Az ajándék amugy tényleg kicsit volt, mert mindössze egy bögrét meg egy baseball labdát kaptunk amit aláirt a felügyelő bizottság. Nekem meg már amugy is volt egy baseball labdám amit a Red Wings kabalaállatkája, Spikes irt alá úgyogy nemtom kinek kell mégegy a felügyelőbizottsággal… de azt is lehet, hogy hazamegyek és majd azt mondom, amerika leghiresebb baseball játékosai irták alá XD. Úgy sokkal izgalmasabb.
Ma levágattam a haja, úgyhogy megint új-régi hajam van, azaz rövid. Nekem új, nektek régi
. Megint aktuális a profilképem XD. Sikerült skypolnom a nagyimékkal, tiszta cybercsalád lettünk. Jövő héten megyek Andiékkal Six Flags-be, ami egy marhanagy vidámpark és abban van a világ leggyorsabb hullámvasutja, amire fel fogok ülni. És andi azt mondta, hogy tud adni bőröndöt, úgyhogy nem kell vegyek másikat, meg haza se kell küldjek semmit, mert kettőbe tuti beleférek. És tegnapelőtt volt Tim szülinapja, és 46 éves lett és When I’m sixty four-t énekeltünk neki, aminek nem nagyon örült, de azért tetszett a vitorlás pizsama amit vettem neki. Gettától meg ilyen nagyon szines fürdőgatyát kapott, az vicces volt.És végezetül, már csak 39 nap van, ami aztán igazán nem sok, úgyhogy itt addig élvezkedem amig lehet, aztán hazamegyek és ott folytatom az élvezkedést. Tökjó lessz!
Puszilok mindenkit, ne legyetek rosszak, de azért túl jók sem, holldandiásoknak meg üzenem:
Don’t drink and drive, smoke weed and fly!
pusssssssssz
Réka
U.I.: itt már kijött az angyalok és démonok, heheee, otthon még várhattok két hetet a szinkronra
Levéleső
22 Apr 2009 Leave a Comment
Ma kaptam 2 azaz KETTŐ tökéletesen felbontatlan levelet amik pontosan egy hét alatt érkeztek meg. Ez azért már a világ kilencedik csodája (mert a nyolcadik az a hugom ugyebár… mármint az igazi…). Szóval ettől annyira jó hangulatom lett, hogy még az is eszembe jutott, hogy ide már elég rég irtam, meg a magyar YFU is kér beszámolót amin még ugye gondolkodnom kell egy napot, mert megint 4 hónapot kell összefoglalnom egy oldalban.
Hát hogy mi is megy itt most. Még 64 nap van hátra (nektek 64 éjszaka ha Dotti pontossággal mérjük, aki kábé szerintem lassan már századmásodpercre pontosan is tudja…) és már mindenki azt kérdezi, hogy milyen érzés majdnem hazamenni. Ez azért kicsit zavaró néha, mert noha már van egy kis desszert ize, azért még ittvagyok ám szóval nem kell annyira örömködni, hogy mindjárt elmegyek. Miss. Bellino búcsúpartit fog nekem tartani töriórán, remélem nem azért mert annyira örülnek, hogy elmegyek . Amugy tényleg nem, és amikor Veteran’s Day parti volt akkor sütött egy csomó jó sütit szóval remélem engem is megtisztel ezzel majd a búcsúpartimon. Ha nem leszek szerencsés, akkor viszont lehet h Abraham Lincolnról nézünk dokumentumfilmet. Nem mintha nem szeretném Lincolnt, mert ugye ő az egyetlen elnök akit agész Amerika imád, bár szerintem csak azért mert hátulról főbelőtték… na mindegy, ebbe ne menjünk bele… Ő az amcsi Batthyány Lajos. (hú ezt a nevet azért már Google-on le kellett ellenőrizzem, hajjaj…)
Most hétvégén volt a szindarab előadása, mind a négy előadás tökjól sikerült, de sajnos már vége van szóval nincs több próba
Búcsút mondhatok a szteppkarrieremnek. De azért a cipőt megtarthattam, úgyhogy még semmi sincs veszve.
Állitólag otthon már ilyen 25 fokok vannak meg süt a nap, na elárulom, hogy ózonlyuk ide vagy oda, Amerikában azért még van tavasz, és most már kezdem érteni miért divat itt meg a britteknél az a randa sárga gumicsizma, mert itt özönviz van pillanatnyilag és térdig ér a sáááár. Amikor süt a nap akkor meg meleg van és minden tiszta párás, mint a trópusokon. Lehet el kéne kezdenem bárkát épiteni, mert ha Washingtont is elönti az ár akkor az lesz az utolsó esélyem a hazautazásra ha hazahajókázok. Majd szépen beszállok a bőröndömbe, az úgyis jó nagy, és egy baseballütővel hazaevezek… milyen kár, hogy csak baseballabdám van! Azzal kicsit tovább fog tartani. De az is lehet, hogy felülök Michael Phelps hátára aztán majd ő hazafurikáz, csak kell neki adni egy kis marihuánás cigit és máris turbómeghajtással száguld Magyarország felé.
Május másodikán lesz az utolsó regionális YFU találkozó, ahol aztán gondolom nagy lesz a sirás-rivás, már előre félek, mert azért a cserediákokkal nagyon jóban lettünk, de persze már megy az e-mail cim csere, meg facebook meg ilyenek, és mindenki Magyarországra akar jönni. Mondtam én, hogy mi vagyunk a világ közepe!
Ma ilyen Csend Napja volt (Day of Silence), ami az erőszakkal elhallgattatott melegeket tiszteli meg, úgyhogy ennek alkalmából megtanitottam az ebédlős haverjaimnak a "buzi" szót, mert kérdezték, hogy mi a gay magyarul… nahát ezt nem kellett volna. Jól meg is bántam, mert egyszerűen imádják ezt a szót és most már mindig mindenhol ezt mondják. Én is szépen terjesztem a kultúránkat…
Hát ennyi volt mára, majd még jelentkezem, aztán nemsokára már megyek haza, úgyhogy készüljetek mert nagy partik lesznek!
Pussz
Réka
Hát hogy mi is megy itt most. Még 64 nap van hátra (nektek 64 éjszaka ha Dotti pontossággal mérjük, aki kábé szerintem lassan már századmásodpercre pontosan is tudja…) és már mindenki azt kérdezi, hogy milyen érzés majdnem hazamenni. Ez azért kicsit zavaró néha, mert noha már van egy kis desszert ize, azért még ittvagyok ám szóval nem kell annyira örömködni, hogy mindjárt elmegyek. Miss. Bellino búcsúpartit fog nekem tartani töriórán, remélem nem azért mert annyira örülnek, hogy elmegyek
. Amugy tényleg nem, és amikor Veteran’s Day parti volt akkor sütött egy csomó jó sütit szóval remélem engem is megtisztel ezzel majd a búcsúpartimon. Ha nem leszek szerencsés, akkor viszont lehet h Abraham Lincolnról nézünk dokumentumfilmet. Nem mintha nem szeretném Lincolnt, mert ugye ő az egyetlen elnök akit agész Amerika imád, bár szerintem csak azért mert hátulról főbelőtték… na mindegy, ebbe ne menjünk bele… Ő az amcsi Batthyány Lajos. (hú ezt a nevet azért már Google-on le kellett ellenőrizzem, hajjaj…)Most hétvégén volt a szindarab előadása, mind a négy előadás tökjól sikerült, de sajnos már vége van szóval nincs több próba
Búcsút mondhatok a szteppkarrieremnek. De azért a cipőt megtarthattam, úgyhogy még semmi sincs veszve.Állitólag otthon már ilyen 25 fokok vannak meg süt a nap, na elárulom, hogy ózonlyuk ide vagy oda, Amerikában azért még van tavasz, és most már kezdem érteni miért divat itt meg a britteknél az a randa sárga gumicsizma, mert itt özönviz van pillanatnyilag és térdig ér a sáááár. Amikor süt a nap akkor meg meleg van és minden tiszta párás, mint a trópusokon. Lehet el kéne kezdenem bárkát épiteni, mert ha Washingtont is elönti az ár akkor az lesz az utolsó esélyem a hazautazásra ha hazahajókázok. Majd szépen beszállok a bőröndömbe, az úgyis jó nagy, és egy baseballütővel hazaevezek… milyen kár, hogy csak baseballabdám van! Azzal kicsit tovább fog tartani. De az is lehet, hogy felülök Michael Phelps hátára aztán majd ő hazafurikáz, csak kell neki adni egy kis marihuánás cigit és máris turbómeghajtással száguld Magyarország felé.
Május másodikán lesz az utolsó regionális YFU találkozó, ahol aztán gondolom nagy lesz a sirás-rivás, már előre félek, mert azért a cserediákokkal nagyon jóban lettünk, de persze már megy az e-mail cim csere, meg facebook meg ilyenek, és mindenki Magyarországra akar jönni. Mondtam én, hogy mi vagyunk a világ közepe!
Ma ilyen Csend Napja volt (Day of Silence), ami az erőszakkal elhallgattatott melegeket tiszteli meg, úgyhogy ennek alkalmából megtanitottam az ebédlős haverjaimnak a "buzi" szót, mert kérdezték, hogy mi a gay magyarul… nahát ezt nem kellett volna. Jól meg is bántam, mert egyszerűen imádják ezt a szót és most már mindig mindenhol ezt mondják. Én is szépen terjesztem a kultúránkat…
Hát ennyi volt mára, majd még jelentkezem, aztán nemsokára már megyek haza, úgyhogy készüljetek mert nagy partik lesznek!
Pussz
Réka
Aprilis – 80
07 Apr 2009 Leave a Comment
Epp a Rochesteri konyvtarbol irok (mint a regi szep idokben), ugyhogy nincs ekezetem… de ezt mar annyiszor mondtam, hogy mar igazabol nem erdekel… akinek nem tetszik az ne olvassa…
Amugy igy is attol felek, hogy mar egesz magyarorszag olvassa.. lassan penzt kene szedjek erte, mondjuk szaz forint a belepesi dij, vagy valami ilyesmi…
Szoval, aprilis 7-edike van itt Rochesterben, es ma reggel arra ebredtem, hogy ESIK A HOOOO!!! Na ilyenkor kicsit ideges vagyok mert milyen dolog az, hogy egy honapja szep tavaszi ido van (mar amennyire szepnek lehet mondani azt a ket hetes esot), es akkor most megint elkezd esni a ho. Ha igy folytatjuk, majusban szankoval megyek iskolaba. Mondjuk itt Rochesterben mindig ilyen bolond ido van, mert kozel van az Eerie tohoz, es a toeffektus miatt ok kapjak a legtobb havat egesz New York allamban. Meg Buffalo, de Buffalo-t nem szeretem mer Rochester mindig haragban van Buffaloval… Kb ugy mint Budapest az egesz orszaggal mert ha nem Pesten laksz akkor falusi paraszt vagy (vagy ahogy unokatesom mondja HMCS=Helyi Meno Csavo) ha meg Pesten laksz akkor meg varosi kocsog. Na kb ilyen Buffalo meg Rochester.
Pedig vasarnap nagyon jo ido volt, ki is mentunk Letchworthbe kicsit, aztan setaltunk es komolyan volt vagy husz fok, erre meg ma tessek…
Dotti ujabban azzal huz, hogy ki a B-sek kiralyjeloltje, en meg mar nem birom, mer meg a sajatunkat se tudom, az ilyesmikbe ugye nem vagyok beavatva… szoval jotol kerdezi, mert en 9 honapja nem lattam se a-st, se b-st se c-st, meg a hugomat se, aki mellesleg akkora kocka, hogy bejutott a Zrinyi ES a Kalmar orszagos dontojebe, huuuuuuu! Asszem szerdan mennek Kecskemetre. Igazabol nem bannam ha nyerne nekem valami szamitogepet .
. Jaj meg azt meg kell osztanom veletek, hogy tegnap nagymami elvitt vasarolni, es nagyon duuuurva vooolt. Ugye eleve Grandma 85 eves, es amikor felhajtott az autopalyara azt hittem szivinfarktust kapok. de o ment szepen 120szal, mondom nem lesz semmi gaz itt es vegulis eljutottunk egy darabban a szupermarketbe. Hazafele jovet ugyanugy autopalyan padlogazzal, erre az ut felenel ilyet szol (ezekkel a szavakkal): "Hu basszus, elfelejtettem a biztonsagi ovemet, remelem nincsenek zsaruk a kozelben!". Na itt mar nem tudtameldonteni, hogy rohogjek, vagy mentot hivjak, de vegulis nem lett semmi bajunk. Mi ebbol a tanulsag? Ne ulj kocsiba 70 feletti novel!
pussz
Reka
